A temető kapujától a ravatalig áll véghetetlen sora a Valmont tanár urat elsiratóknak, s értetlenül, lesújtva hömpölyög a végső búcsúra. A nagy kérdés: „miért?” csak nagysokára nyer választ, s közben feltárul a franciatanár – élvekben nem éppen szűkölködő – életútjának minden olyan sorsfordító és jellemformáló eseménye – kora gyermekkorától pályája végeztéig – az olvasó előtt, mi által talán közelebb juthat az igazsághoz. A vágyteli kezdetek, bánatba süppesztő szakítások unhatatlan ismétlődésének folyamán derül fény arra, hogy valójában egy kiüresedett szívű, kiégett emberről szól ez az állevél-regény, egy tanárról, ki egyetlen örömét a testi szerelemben leli.
Filozofikus eszmefuttatások, lelki gyötrődések regénye ez, s nem utolsó sorban korrajz, telis-tele komolyságot mutató gondolatokkal, humoros, néhol ironikus felhanggal, s nem kevés erotikával.